Magyar Péter-ügy: Milyen ember képes kínozni, zsarolni, lehallgatni a saját feleségét?
Fotó: Havran Zoltán/Mediaworks
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Valakiről a beleegyezése nélkül hangfelvételt készíteni jogellenes, ennek alapvetően polgári jogi szankciói vannak, bizonyos esetekben azonban az ügy büntetőjogi relevanciával bírhat – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azzal kapcsolatban, hogy Magyar Péter titokban készített hangfelvételt Varga Judittal való házassága során. A Századvég tanácsadója azt is kijelentette: a kapcsolati erőszak az egyik legaljasabb formája a gyengébbek elnyomásának, ennek fényében is megdöbbentő, hogy a magukat nőjogi, emberjogi civil szervezeteknek nevező NGO-k hallgatnak, sőt inkább lapítanak. Talán a leglényegesebb kérdés: van-e bármilyen jogi relevanciája a hangfelvételnek, úgy, hogy maga Varga Judit mondja el, hogy miközben a felvétel készült, ő komoly pszichés nyomásnak volt kitéve, és bántalmazta őt Magyar Péter?
A Ptk. 6:91. § (2) bekezdése szerint, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja. Bár jelen esetben nem volt szerződéskötés és egyéb jognyilatkozat megtételéről sem beszélhetünk, általánosságban elmondhatjuk, hogy a fenyegetés, mint a Ptk. szerinti „akarati hiba”, érvénytelenségre adhat okot. Ha bebizonyosodna, hogy a felvételen valóban Varga Judit beszélt, akkor is könnyen lehet, hogy
a kijelentéseit a volt férjétől való félelem hatására tette, nem kívánt neki ellent mondani, inkább „helyeselve ráhagyta”.
A hanganyag, amennyiben tényleg Varga Judit és Magyar Péter szerepelnek rajta, és nem manipulált a felvétel, akkor sem minősül önmagában perdöntő bizonyítéknak. A Magyar Péter által megfogalmazott súlyos vádak (pl. hivatali visszaélés) alátámasztására egy ilyen felvétel korántsem elegendő. Megemlíthető, hogy a BH 2011.186. elvi döntés alapján
a közszereplővel kapcsolatban olyan tényre utaló kifejezések közlése, amelyek – valóságuk esetén – alkalmasak a közszereplő ellen büntetőeljárás indítására, túlmegy a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos szabadságán, meghaladják a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos határait; olyan tényállítások, amelyek az objektív értelmezés mellett becsületsértőek, hiszen – valóságuk esetén – a sértett ellen büntetőeljárás megindítására is alkalmasak.
Fotó: Teknős Gábor - Magyar Nemzet
Milyen jogi kategóriák fogalmát merítheti ki ez a cselekedet? Beszélhetünk akár jó hírnév megsértéséről, vagy másról?
A Ptk. 2:43. § d) pontja a nevesített személyiségi jogok körében említi a becsület és a jó hírnév megsértést is, esetünkben azonban inkább a g) pontban felsorolt képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése lehet releváns. A Ptk. 2:45. § (2) bekezdése szerint a jó hírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel, továbbá a Ptk. 2:48. § (1) bekezdése azt mondja ki, hogy képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
Varga Judit személyét komoly támadás éri azzal, hogy volt férje aljas módon a magánéletükről tesz közzé hangfelvételt. Milyen ember képes erre?
Modellszerűen annyit le lehet szögezni a szakemberek vonatkozó véleménye alapján, hogy
léteznek olyan patológiás jellegű személyiségzavarok, amelyeket az empátia korlátozott képessége és mások, akár családtagok jogainak hosszú távú figyelmen kívül hagyása vagy megsértése jellemez.
A kapcsolati erőszak formáinak további figyelemre méltó jellemzői közé tartozik az ilyen személyiségű egyének esetében az erős impulzivitás és a meggondolatlan viselkedés, valamint sok esetben a lelkiismeret-furdalás hiánya mások – például családtag – megbántása után, a csalárdság, a felelőtlenség és az agresszív viselkedés. Természetesen ezeknek releváns mivoltát polgári és büntetőeljárásban is vizsgálhatják, a bíróság hivatalból is kirendelhet szakértőt, amennyiben szükségesnek ítéli.
A baloldal komolyan veszi ezt az embert. A baloldal nővédő egyesületei közben nem reagálnak semmit az ügyre. Mit mond el ez a baloldalról, és általában arról, hogy más ügyekben máskor a hangos jogvédők kiállnak a bántalmazott nők mellett? Most miért nem teszik?
A baloldal, de főleg a dollármédia nem csak komolyan veszi, de gátlástalanul hazudni is képes érte. A telex nevű, a "cseh Soros György" által is kitartott lap, azt a tegnap 17.30-kor elhangzott kijelentésemet, hogy érdemi sajtótermék (és nem hírügynökség) nem reagált Magyar tegnapi ámokfutására, két, a megjegyzésem után megjelent orgánum cikkével kívánta "cáfolni". Ez a helyreigazításra is méltatlan, szánalmas próbálkozás mutatja, hogy milyen etikátlan eszközökkel futtatja Magyart a balos propaganda.
Egyébként kapcsolati erőszak az egyik legaljasabb formája a gyengébbek elnyomásának, ennek fényében is megdöbbentő, hogy a magukat nőjogi, emberjogi civil szervezeteknek nevező NGO-k hallgatnak, sőt inkább lapítanak. A máskor oly hangos érdekvédők részéről tapasztalható érzéketlenség, más olvasattal: politikai indíttatású kettős mérce. Hiszen korábban már hallhattunk, olvashattunk egyből „feleségverőnek” bélyegzett politikusok egész sajtót bejáró durvaságáról, agresszivitásáról. Erre jó példa lehet, hogy a régi Index korábban egy posztban számolt be arról, hogy az ügyészség szerint Balogh József független (korábban jobboldali) képviselő beismerte, hogy ő verte meg élettársát, illetve arról, hogy a NANE (Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen) Sós Bálint által rendezett, Cannes-ban is díjazott kampányfilmje szerint a nők sokszor nem merik felfedni, hogy bántalmazzák őket.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK