Ha ezeket a tanácsokat betartja, télen sem lesz gond az autóval

Kinek való a négyévszakos gumi?

Aki nem lakik hegyvidéken, és viszonylag keveset vezet, annak egy „all season", azaz négyévszakos szett is jó megoldás lehet, már csak azért is, mert meg lehet spórolni vele az átszerelés évi kétszer jelentkező költségét és a tárolásra sem kell helyet találni a fészerben. Ma már nem csak nyáriasított téli, hanem téliesített nyári gumik is léteznek ebben a kategóriában, utóbbiak jobban megfelelnek a Kárpát-medence egyre enyhébb időjárásának.

és a városban nem is marad meg sokáig a szilárd csapadék. Számít a márka és a típus mellett a gumi kora is, a elöregedett, megkeményedett, repedezett abroncstól nem szabad csodákat várni, 5-6 év elteltével jelentősen romlik a tapadás. Ne tekintsük irányadónak a törvény által előírt 1,6 mm-es minimális profilmélységet, téli útviszonyok közé legalább 4 milliméterrel illik kimerészkedni. Akár 1 mm-es kopás több tíz métereres fékútnövekedést eredményezhet. Fontos, hogy a futófelület teljes szélességén kell teljesíteni a minimumértéket, ami jól beállított futóművet feltételez.

Idén a német autóklub, az ADAC két népszerű méretben, a kisautókra való 185/65 R15-ben, és a kompakt SUV-okra való 215/60 R16-ban tesztelt összesen 33 téli abroncstípust, az eredmények többnyire a vételáraknak megfelelően alakultak.

Érdemes beméretni a fagyállót

A hűtőfolyadékok többsége kék, és etilén-glikol alapú; ez a vegyület emeli a folyadék forráspontját, csökkenti a fagyáspontját és védi a fém alkatrészeket a rozsdásodástól. Ha a hűtőfolyadék megfagyna, nem tudna megfelelően áramlani, így a motor túlhevülne a hideg időben is. Ráadásul fagyás közben a folyadék térfogata megnőne, ami szétrepeszthetné az üreges alkatrészeket, a blokkot, a csöveket, és kilökhetné a fagydugót, amelynek pont az a szerepe, hogy fagyáskor erre terjedjen a táguló közeg.

Egy fele-fele arányú glikol-desztillált víz hűtőfolyadék keverék 126 ℃ fokig nem forr fel, ellenáll a fagynak körülbelül -40 ℃ fokig, valamint nem válik savassá.

de már olyan keverékek is léteznek, amelyeket csak ötévente, vagy 300 ezrenként kell cserélni. A koncentrátum flakonján feltüntetett dermedéspont az elérhető legjobbat jelenti, amely az etilén-glikol és a desztillált víz 7:3 arányú vegyítésével érhető el.

Léteznek propilén-glikol-alapú hűtőfolyadékok is, melyek előnye, hogy kevésbé mérgezők. Ez azért fontos, mert a kicsöpögő etilén-glikolos hűtőfolyadékot az édes íze miatt a házi állatok előszeretettel nyalják fel a garázs padlójáról. Sokféle színű fagyálló létezik, a leggyakoribb a piros, a kék, a zöld, és narancs. Refraktométerrel a legtöbb benzinkútnál képesek bemérni a hűtőfolyadék dermedéspontját, pár percet érdemes rászánni.

Készüljön fel, hogy több fog fogyni az ablakmosó folyadékból a téli hónapokban a felcsapódó saras permet miatt. A desztillált víz vagy a bogároldós (zöld színű) nyári szélvédőmosó fagyban szétrepesztheti a tartályt, sőt, menet közben odafagyhat a szélvédőre, ezért első lépésként kék színű téli folyadékot kell tölteni a tartályba. Ez a vízen kívül alkoholt, glikolt és illatosító-anyagot tartalmaz, és általában -19 fokig fagyálló. Nem szabad kifelejteni a hátsó szélvédőhöz tartozó tartályt sem, ha van ilyen az autónkon.

Melegítsük-e a motort indulás előtt?

Nagyon hasznos extra (főleg szabadban tárolt autóknál) a motor-előmelegítés, illetve állófűtés. A modern autóknál akár telefonos applikációról is bekapcsolható a távolból a jégtelenítés. Persze a legtöbb autós csak álmodik ezekről, így hideg autóba kénytelen beszállni reggel. Fontos, hogy ilyenkor a motor beindítása előtt nem szabad más fogyasztókat bekapcsolni, hogy azok ne csökkentsék az amúgy is meggyengült akkumulátort. Hamarabb bemelegedik a motor, ha nem fűtünk azonnal, mert a hűtőfolyadékot rögtön a fűtőradiátoron átáramoltatva nagyobb a kör, vagyis több a hőveszteség.

ráadásul az üzemanyag lecsapódik a hengerfalon és lemossa a kenést adó olajat, ami fokozott kopást okoz. Továbbá ez a módszer rendkívül környezetszennyező, mert az üzemanyag energiáját nem mozgássá, csak hővé alakítjuk át, jelentős veszteségekkel. Egy kevés, álló helyzeti motormelegítés azért nem árt indulás előtt, főleg a turbós és az automataváltós kocsiknak.

Még nem jelent semmit, ha a vízhőmérséklet eléri a megszokottat, rendszerint ilyenkor még a kenőolaj-hőmérséklet nem kielégítő. Főleg az olaj típusától függ, hogy mennyi ideig érdemes járatni a motort indulás előtt. Fagypont körüli hőmérsékletnél egy 0W-s, vagy 5W-s viszkozitású olajnak 10 másodperc sem kell, hogy eljusson mindenhová a motorban, de például egy 10-15W-s, sűrűbb olajnál ez az idő már elérheti a fél-egy percet is.

Ha rögtön elindulunk, akkor a terhelés hatására gyorsabban melegszik a motor, de ilyenkor

mivel a kisebb hőveszteség miatt lassabban melegszenek, így a motorolaj is később éri el a megfelelő, kb. 90 ℃ fokos üzemi hőfokot. Indulás után érdemes fokozatosan növelni a motor terhelését. Eleinte 1500-as fordulatszám fölé ne pörgessük, amikor megmozdult a hőfokmérő, akkor szép lassan 1800 közelébe is emelhetjük a fordulatszámot, de csak a teljesen felmelegedett motort szabad a normál tartományban terhelni, és a piros tartományig húzatni.