Nagy a baj: veszélyes anyagokat találtak a kézfertőtlenítőkben

Erin Cohn, az ohiói Case Western Reserve University molekuláris biológusa és munkatársai 1823, a környezetben található ismeretlen toxicitású kémiai anyagból kiindulva 

Az oligodendrociták hüvelyként burkolják az idegsejteket, felgyorsítva ezzel a jelátviteli folyamatokat az agyban.

Problémás vegyületcsoportok

A két azonosított vegyületcsoport egyike a kvaterner ammóniavegyületek voltak. Ezeket fertőtlenítő spray-kben, törlőkendőkben és kézfertőtlenítőkben, valamint testápolási termékekben, például fogkrémekben és szájvizekben használják a baktériumok és vírusok elpusztítására. Helytelen használat esetén vagy rosszul szellőző helyiségekben könnyen lenyelhetők vagy belélegezhetők.

A vegyületek másik csoportja a szerves foszfátok voltak. Ezek égésgátlóként szolgálnak, és gyakran megtalálhatók a textíliákban, ragasztókban és háztartási cikkekben, például bútorokban és elektronikai eszközökben. A levegőbe kerülhetnek, ami zárt helységben komoly gondot okozhat. Mivel zsírban oldódnak, a szerves foszfátok a bőrön keresztül felszívódhatnak, és akár az agyba is bejuthatnak.

Az állatkísérletek eredményei

A kvaterner ammóniavegyületek hatásait állatkísérletek során figyelték meg. Fiatal egérkölyköknek szájon át adtak az anyagból, majd figyelték mi történik. Napokkal később az agyszövetben már azonosítani lehetett a vegyszer jelenlétét, vagyis képes áthatolni a vér-agy gáton – azon a védőrétegen, amely elszigeteli az agyszövetet a vértől.

A kutatók folytatták a kísérletet és naponta 10 adagnyi kvaterner ammóniavegyületet (egészen pontosan cetilpiridinium-kloridot) kezdtek adni a fiatal, alig 5 napos rágcsálóknak. Az életkor megválasztása nem volt véletlen, ez az agy fejlődésének kulcsfontosságú időszaka. A vegyületet kapott állatok agyában az oligodendrociták drámaian megfogyatkoztak.

A kutatók hasonló hatásokat tapasztaltak agyi organoidokban is, azaz laboratóriumi körülmények között, petri-csészékben növesztett humán agysejtekben.

– idézi a kiadott közlemény Cohnt.

A pandémia alatt sokkal több kvaterner vegyület kerülhetett a testünkbe

Fontos hozzátenni ugyanakkor, hogy az egerek és az organoidok jóval nagyobb koncentrációban kaptak a vegyületekből, mint amennyinek a hétköznapi emberek normál esetben ki vannak téve. Más a helyzet azonban a kórházi alkalmazottakkal, takarítókkal vagy hasonló munkakörökben dolgozókkal, akik jóval koncentráltabb ipari vegyszereket használnak.

A legújabb tanulmányok ezért most az emberekre gyakorolt egészségügyi hatásokat vizsgálják. Ezek a kutatások azt találták, hogy a COVID-19 világjárvány alatt a kiterjedt fertőtlenítőszer-használat miatt duplaannyi kvaterner vegyület jutott a szervezetbe, mint egy átlagos időszakban. Hasonló a helyzet a szerves foszfát alapú égésgátlókkal, amelyeket a környezetben, az emberi vérben, vizeletben, méhlepényben és anyatejben már egyaránt kimutattak.

Cohn szerint mindenképpen tovább kell vizsgálni ezeknek a vegyületeknek az egészségügyi hatásait, különösen a gyerekek körében.

 – figyelmeztetett Cohn.

A teljes tanulmány a Nature Neuroscience című szakfolyóiratban olvasható.