Akinek fontos Magyarország békéje, a mostani körülmények között csak a Fideszre számíthat

A kormánypártok a béke és a háború ügyét állították a kampányuk középpontjába. Bő két évvel a háború kirobbanása után miért tartják ennyire aktuálisnak ezt a kérdést? 

Nemcsak mi tartjuk ezt a fő kérdésnek, hanem az európaiak többsége is. Az Eurobarometer az elmúlt hetekben végzett egy minden tagországra kiterjedő felmérést. Arra a kérdésre, hogy mely értéket kellene leginkább megvédeni, az európai válaszadók fele a békét nevezte meg. 

Nagyon látványos az uniós háborús politika evolúciója. Eleinte sisakokat küldtek, majd töltényt, tankot és vadászgépeket. Most már nagy hatótávolságú rakétákat is, miközben megindult az ötletelés arról, hogy katonák is menjenek. Az is egy eszkalációs határátlépés, hogy a lengyelek arról beszélnek, hogy szívesen fogadnak atomfegyvereket. A NATO-főtitkár közben Kijevben kijelenti, hogy Ukrajna Patriot rakétákat kap, a fegyverszállítások nagyságrendje pedig tovább növekszik.  Olyan az egész, mintha nem vennék komolyan a világháborúkhoz vezető évek tanulságait. Azok az országok, akik 1914 előtt egyre több regionális konfliktusba bonyolódtak, aligha világháborúval számoltak, sokkal inkább azonnali eredményekkel. 

Hogyan befolyásolhatja a választási eredményt az, hogy az önkormányzati és európai uniós választások egy napon lesznek?

Azért is örülök annak, hogy egy napon lesz a két választás, mert soha nem kapcsolódtak ennyire össze az önkormányzati kérdések az európai politikával. Gondoljunk csak bele, hogy 

Nagyon hiányzik ez az összeg egy olyan időszakban, amelyben a járvány, majd a szankciós infláció már eleve megcibálta az európai országok gazdaságát. Mindent elmond a brüsszeli gazdaságpolitika zsákutcás jellegéről, hogy az európai gazdasági növekedést 0 és 1 százalék közé várják, miközben a szankciók által elvileg sújtott orosz gazdaság 3 százalékkal növekedhet. Ennyit arról, hogy ki van a gazdasági bot rosszabbik végén. 

Az önkormányzati választási kampány egyik legnagyobb csatatere alighanem Budapesten lesz. Itt mi lehet a döntő? 

Szerintem a főpolgármester teljesítménye, pontosabban annak hiánya. És épp ennyire az a jelenség, hogy nem az ő szava számít, sokkal inkább egy DK-hoz köthető kör akarata. Ez meg is látszik a városon. 

Százezrek dühöngenek napról napra, és aligha fogadják el azt a jótanácsot, hogy „menjenek inkább gyalog”. A közlekedés kérdése egy azon területek közül, amelyek azt bizonyítják: 

Arra azért volt energia, hogy a Városháza privatizációjáról ötleteljenek, és hogy egy számlagyár árnyékában valakik 1500 milliónyi készpénzt vegyenek fel a Lánchíd-beruházás alatt. Tiszta Gyurcsány-korszak. Azért, mert a szereplők is ugyanazok. 

Van mitől tartania, de leginkább a saját eredményei hiányától. Ha nem számítjuk az állami támogatásból megvalósult beruházásokat, nem nagyon tud miről beszámolni. A Facebook-posztokban való hadakozás a kormánnyal itt már nem lesz elég. Szóval én egyre erősebben érzem a változás szelét a Városháza környékén. 

Hogyan változtathatja meg a politikai erőviszonyokat Magyar Péter színre lépése? 

Biztosan lesz hatása, és biztosan az ellenzéki oldalon. Azért ott, mert ha bárki belehallgat egy tetszőlegesen kiválasztott Magyar Péter-gyűlésbe, olyan mintha egy végtelenített DK-közleménysort hallgatna. Az azért sokatmondó jelenség, hogy azok a kampányos cégek és emberek, akik korábban más baloldali pártok szekerét tolták, hirtelen most átsertepeltéltek Magyar mögé. Olyan egységekről van szó, akik a külföldről érkező dolláráramlatokban is nyakig megmártóztak. 

A kormány felszólította az üzemanyag-kereskedőket, hogy önkéntes alapon igazítsák az áraikat a régiós átlaghoz. Miért volt erre szükség? 

Ez a lépés is azt mutatja, hogy a kormány minden lehetséges módon keresi annak lehetőségét, hogy mérsékelje a családok terheit. Negyedik éve sújtják különböző válságok az európai gazdaságokat, és nincs senki, aki ezt ne érezné a saját életében. Járvány, energiaválság, félremért szankciós következmények, háborús kiadások. Ezekből már egynek is komoly következménye lenne. 

Az Ön által említett intézkedés alapelve az, hogy a magyarok ne fizessenek többet az üzemanyagért, mint regionális társaik. Örülünk annak, hogy a felszólítás termékeny talajra hullott, mert a MOL azóta több lépcsőben csökkentette a gázolaj és a benzin árait. Ebből is látszik, hogy rendkívüli időszakokban, nem-tankönyvi lépésekre is szükség van. 

Személy szerint milyen eredménnyel lenne elégedett a választáson? 

Győzelemmel. Erre jó esélyünk is van. Látom a szerteágazó közvélemény-kutatásokat a sajtóban, és nem tudok nem arra gondolni, hogy két éve még a választás előtti napokban is fej-fej melletti versenyről beszéltek Márki-Zay Péter és a miniszterelnök között. Aztán lett belőle egy kétharmad. Mi most sem a közvélemény-kutatási adatokkal molyolunk. Sokkal inkább azzal, hogy az ország több száz pontján fórumokon beszéljünk a mostani választás rendkívüli tétjéről. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK