Arab terroristák tízezrei indulhatnak Európa felé Brüsszel új migrációs paktumja miatt
2023. október 19. 11:58
London, 2023. október 9.
A palesztinok mellett tüntető emberek Izrael londoni nagykövetsége előtt 2023. október 9-én. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, több mint 800 izraeli életét vesztette, a Hamász elleni izraeli válaszcsapások halálos áldozatainak száma a Gázai övezetben 500, a sebesülteké meghaladja a háromezret. Az izraeli hadsereg ellencsapásokat hajtott végre a libanoni határnál is.
MTI/AP/PA/Jordan Pettitt
Vágólapra másolva!
A Hamász terroristái szándékosan megölték civilek százait, továbbá több tucat túszt is ejtettek a Gázai övezetben, köztük fogságba taszítva nőket, gyerekeket, időseket és fogyatékkal élőket. Ezen cselekmények a nemzetközi emberi jogi jog, illetve a humanitárius jog súlyos megsértését jelentik, ezenkívül háborús és emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülnek – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azzal kapcsolatban, hogy mi is most a jogi helyzet Izraelben a háború miatt. A Századvég tanácsadója felhívta a figyelmet arra, hogy a palesztin terroristák nemzeti, illetve vallási alapon gyilkolják tömegével az izraelieket, amivel megvalósítják a népirtás bűntettét. A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy az új EU-s migrációs paktum, illetve a nemrégiben megszavazott krízisrendelet mind hozzájárulnak hozzá, hogy egyre több radikális csoport induljon meg Európa felé.
Látjuk, milyen szörnyű, ami most Izraelben történik. Jogilag hogyan lehet megítélni az ottani helyzetet?
2023. október 7-én hajnalban a Hamász fegyveresei által vezetett militáns csoportok behatoltak Izrael állam területére, ennek során szándékosan megölték civilek százait, továbbá több tucat túszt is ejtettek a Gázai övezetben, köztük fogságba taszítva nőket, gyerekeket, időseket és fogyatékkal élőket.
Ezen cselekmények a nemzetközi emberi jogi jog, illetve a humanitárius jog súlyos megsértését jelentik, ezenkívül háborús és emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülnek.
Ezek nem elszigetelt vagy szórványos események, hanem részei az atrocitások széles körben elterjedt gyakorlatának (amelyet egyes kormányok vagy de facto hatóságok tolerálnak, elnéznek, esetleg valamilyen formában akár támogathatnak is – például Irán felelősségének kérdése).
Az izraeli történések szempontjából több jogilag releváns momentumot is azonosíthatunk: ezek a háborúindítás, a területi integritás és az államhatárok sérthetetlensége, az önvédelem, a terrorcselekmény elkövetése, a népirtás, a hadifoglyok kínzása és kivégzése.
Fotó: Polyák Attila - Origo
Már az 1928-as Briand-Kellog-paktum tiltotta a háborúindítást, semmilyen casus bellit (háborús okot – a szerk.) nem ismerve el legitim érvként a háború kezdeményezése mellett. 1945-ben az ENSZ Alapokmányának elfogadásával először került sor a fegyveres erőszak alkalmazása általános tilalmának kimondására.
A fegyveres erőszak alkalmazása egy vagy több ország fegyveres erőinek bevetése más államok szuverenitása, területi épsége, politikai függetlensége ellen vagy az ENSZ céljaival egyéb össze nem függő módon. Az tény, hogy fegyveres terroristák tucatjai hatoltak be izraeli településekre. Ez ellentétes a Nemzetek Szövetségéről szóló Egyezségokmány 10. cikkével, ami kimondja, hogy a Szövetség tagjai kötelezik magukat arra, hogy a Szövetség valamennyi tagjának területi épségét és jelenlegi politikai függetlenségét tiszteletben tartják, és minden külső támadással szemben megóvják, továbbá az ENSZ Alapokmány több pontjával, illetve az ENSZ Közgyűlés 1514. számú határozatával (1960), melynek alapján bármely ország nemzeti egységének és területi integritásának teljes vagy részleges megzavarására irányuló minden kísérlet összeegyeztethetetlen az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljaival és elveivel.
A fentieken túl az ENSZ rendszerén belül 19 egyetemes okmány született a nemzetközi terrorizmus elleni harc terén a különböző terrorista cselekményekkel összefüggésben. Az ENSZ terrorizmus elleni küzdelemről szóló globális stratégiáját a tagállamok 2006 szeptemberében fogadták el. Ez volt az első alkalom, amikor az összes tagállam egyetértett egy közös stratégiai és műveleti keretrendszer felállításában a terrorizmus elleni fellépés érdekében. A terrorcselekmények elkövetését világszerte súlyosan büntetik, a magyar Btk. 314. § (1)-(2) bek. szerint a terrorcselekmény elkövetője bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
Az arab terroristák nemzeti, illetve vallási alapon gyilkolják tömegével az izraelieket, amivel megvalósítják a népirtás bűntettét.
A népirtás nemzetközi jogi fogalmát a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló ENSZ-egyezmény határozta meg 1948-ban, amelyhez Magyarország is csatlakozott, és az egyezményt az 1955. évi 16. törvényerejű rendelettel hirdette ki. A népirtást a nemzetközi jog és a magyar Btk. is tiltja, valamint utóbbi 142. § (1) bekezdése tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel bünteti.
A nemzetközi szervezetek vagy más szervezet tehet valamit azért, hogy a szörnyű mészárlásokat megállítsák? Egyáltalán mi most a humanitárius szervezetek feladata a térségben?
Az Izrael elleni erőszak ismét előtérbe helyezte az illegális migráció, az embercsempészet és az emberkereskedelem kérdéseit, amelyek egyébként már régóta megosztják nem csak az euroatlanti térséget, de Izraelt is.
Benjámín Netanjáhú miniszterelnök igazságügyi reformtervének támogatói a migránskérdést is valós okként szokták említeni, mivel szerintük a bíróságok régóta akadályozták a migránsok kitoloncolását.
Az eset jól mutatja, hogy a hatékony migrációs politika fontos Izrael nemzetbiztonsága szempontjából, de a migrációs vetülethez tartozik az is, hogy több nyugat-európai, illetve görög városban migránstömegek ünnepelték a Hamász Izrael ellen indított támadását.
Az új EU-s migrációs paktum, illetve a nemrégiben megszavazott krízisrendelet mind hozzájárulnak ahhoz, hogy hasonló tragikus eseménysorok játszódjanak le Európa városaiban is. A háborús konfliktus miatt ráadásul egyre több ilyen, radikális csoport, arab terroristák tízezrei indulhatnak meg Európa felé.
Ennek kapcsán nemzetközi szervezetek törekedhetnek a sürgősségi jellegű humanitárius segélynyújtásra, valamint arra, hogy elősegítsék a hosszú távú gazdasági és társadalmi fejlődést a lepusztult, illetve elszegényedett területeken, míg az NGO-k az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítására és az emberi jogsértések megfigyelésére. A legnagyobb erőforrásokkal rendelkező nemzetközi NGO-kat fokozott felelősség terheli ugyanakkor, miután a tevékenységük politikai következményekkel is járhat. Egyes kutatók (például Mary Anderson) szerint a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) által nyújtott
„humanitárius segélyek gyakran összefonódnak azokkal az erőkkel, amelyek a segítségnyújtást kiváltó konfliktusokat irányítják", így számos esetben – még szándékuk ellenére is – súlyosbíthatják a konfliktusokat.
Az NGO-k új erőforrásokat hoznak az adott konfliktushelyzetbe, és mindkét harcoló fél igyekezhet megszerezni és ellenőrizni ezeket az erőforrásokat, vagyis a civil szervezetek támogatása új fókuszpontot jelenthet a harcban (például a segélyt el lehet lopni, és át lehet irányítani egy terrorista csoporthoz).
Izraeli tank egy kibucnál Forrás: AFP/Jack Guez
Maga az Európai Unió ma a palesztin területeknek nyújtott humanitárius és fejlesztési segélyek egyik legfőbb adományozója, ezek közé tartozik a Hamász ellenőrzése alatt álló gázai út és a Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke által irányított Ciszjordánia.
Az ENSZ Alapokmány 1. cikk 1. pontja szerint az ENSZ célja, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot és evégből hathatós együttes intézkedéseket tegyen a békét fenyegető cselekmények megelőzésére és megszüntetésére a támadó cselekményeknek vagy a béke más módon történő megbontásának elnyomására, valamint békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek megfelelő módon rendezze vagy megoldja azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket, amelyek a béke megbontására vezethetnek.
Az ENSZ tehát a nemzetközi béke fenntartása, illetve visszaállítása érdekében beavatkozhat a konfliktusba, ennek a gyakorlati megvalósulást azonban a gyakorlatban ritkán láthatjuk.
Ha véget ér majd a háború, az jogilag hogyan lesz rendezhető? Mire számíthat például a vesztes fél?
Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint bármilyen békemegállapodást a palesztinokkal együttműködve kell megkötni, mondván:
azon kell dolgoznunk, hogy a kétállami megoldás életképes legyen, bár 30 évvel a megállapodás után ez távolabbinak tűnik, mint valaha.
(Érdekes, hogy az orosz-ukrán háború kapcsán a magyar kormányon kívül Brüsszelben nem sokan tesznek hasonló békepárti nyilatkozatokat.) Számos javaslat született már, például a palesztin állampolgárság vagy tartózkodási engedély megadására a zsidó telepesek számára, az izraeli katonai létesítmények Ciszjordániából való eltávolításáért cserébe. Izraelnek joga fűződik az önvédelemhez – egyes elemzők szerint a tényleges léte attól függ, hogy gyengének mutatja-e magát, viszont a palesztinoknak joguk van az önrendelkezéshez –, így a háború nyomán a helyzet tartós (jogi) rendezése nehezen elképzelhető a felek álláspontjának kellő mértékű összhangba hozása nélkül.
A kritikusnak számító területeken régóta megosztott a közvélemény:
egy 2013-as Gallup közvélemény-kutatás szerint a ciszjordániai palesztinok 70%-a, a Gázai övezetben élő palesztinok 48%-a, valamint az izraeliek 52%-a támogatna csak „egy független palesztin államot Izrael állammal együtt".
Egy másik, a RAND Corporation által 2021-ben közzétett jelentés megállapította, hogy – a politikai spektrumot átívelően – ma az izraeliek 60%-a ellenzi a kétállami megoldást. A két állam közötti határ nem tekinthető véglegesnek, miután még nem született erről megállapodás, és további tárgyalásokra van szükség a háborút remélhetően felváltó békés megoldások keretei között; a palesztin vagy arab fél ragaszkodik a fegyverszüneti vonalhoz, mint határhoz (amely az 1967-es hatnapos háborúig létezett), ugyanakkor ezt Izrael vezetése nem fogadja, illetve fogadhatja el. A kétállami megoldás, mint konfliktusmegoldási javaslat keretét eredetileg a „palesztin kérdés békés rendezéséről" szóló, 1974-re visszanyúló ENSZ-határozatok adják.
A vesztes fél (aki az elemzői konszenzus szerint Palesztina lesz) állampolgárai komoly ellenőrzésekre számíthatnak, amennyiben nyugati irányba szeretnének utazni. Ez talán visszább vetheti a térségből érkező migrációs hajlandóságot, hosszú távon azonban csak a hathatós európai határvédelem szabhat gátat a kontinensre érkező illegális migrációnak, ami rendkívül komoly terrorfenyegetést is magában hordoz.
Megbüntethetik valahogyan a terrorszervezeteket?
A Nemzetközi Büntetőbíróság rendelkezik joghatósággal, hogy fórumot biztosítson a súlyos nemzetközi bűncselekmények, köztük a népirtás, a háborús bűncselekmények és a genfi egyezmények megsértése miatti büntetőeljárás alá vonáshoz.
A Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statútum nem vonta joghatósága alá a terrorista bűncselekményeket annak ellenére, hogy az államok több javaslatot tettek ilyen típusú bűncselekmények felvételére.
1963 óta a nemzetközi közösség 19 db nemzetközi jogi egyezményt dolgozott ki és fogadott el a terrorcselekmények megelőzésére, ezenkívül 2006. szeptember 8-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta a terrorizmus elleni globális stratégiát. Fontos e helyütt kiemelni, hogy
az illegális migráció és a terrorizmus között egyértelmű kapcsolat mutatkozik. 2016 és 2019 között mérséklődés volt megfigyelhető a migráció terén, majd egy időre – a Covid-járvány terjedésével egybeeső időszakban – erős visszaesés mutatkozott, de 2020 és 2022 között már duplájára, közel egymillióra ugrott meg az EU-ba irányuló menedékkérők száma.
A terrortámadások (és a halálos áldozatok) statisztikája hasonló vonalat ír le: az EU területén terrortámadásokban megölt személyek száma 2013-ban és 2014-ben 7, ill. 4 halálos áldozat volt, 2015-ben 151 (ebből 130 halott a 2015 novemberi franciaországi támadásokban), 2016-ban 142, 2017-ben 68, 2018-ban már „csak" 13 halálos áldozat, 2019-ben 10, 2020-ban pedig már ismét növekvő szám: 24.
Izraeli tartalékos katonák a dél-izraeli Beér-Seva közelében fekvő táborukban 2023. október 9-én. Daniel Hagari katonai szóvivő tájékoztatása szerint az elmúlt két napban háromszázezer tartalékost mozgósított az izraeli haderő. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, több mint 800 izraeli életét vesztette, a Hamász elleni izraeli válaszcsapások halálos áldozatainak száma a Gázai övezetben 500, a sebesülteké meghaladja a háromezret. Az izraeli hadsereg ellencsapásokat hajtott végre a libanoni határnál is. Forrás: MTI/EPA/Abir Szultan
Nyugat-Európában a zsidó vallásúak elleni támadások drasztikus növekedést mutatnak az elmúlt években. Ezzel szemben Magyarországon, ahol a kormány minden lehetséges fizikai és jogi lépést megtesz az illegális migrációval szemben, elenyésző számú antiszemita motivációjú elkövetésről beszélhetünk.
2020 novemberében Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) főrabbija a Magyarország Barátai Alapítvány által szervezett nemzetközi konferencián a következőt mondta:
Magyarország valószínűleg a zsidók számára legbiztonságosabb hely jelenleg Európában.
Megjegyezte:
ami az antiszemita tendenciákat illeti, Magyarország nemzetközi összehasonlításban mindenképpen biztonságosnak számít.
2019-ben 35 alkalommal történtek antiszemita incidensek Magyarországon, ami lényegesen pozitívabb, mint a nyugati országok hasonló adatai. A Community Security Trust (CST) a brit zsidóság biztonságát segítő monitoring szervezet elmondása szerint 1984-es alapítása óta nem volt ennyi bejelentett atrocitás: 2018-ban 1652 alkalommal jelentettek antiszemitizmusról. Ez 16%-kal több a korábbi évhez képest, amikor 1420 esetről szereztek tudomást.
Forrás: MTI/AP/Hatem Moussa
Nemcsak a briteknél évek óta tartó és egyre erősödő probléma az antiszemitizmus, hanem Nyugat-Európa más országaiban is.
A világ egyik legjelentősebb konzervatív hetilapja, a Les Valeurs Actuelles hosszas összeállításban foglalkozik a radikális iszlám és a baloldal összefonódásával, valamint a zsidóellenesség erősödésével Franciaországban.
Az elmúlt években menekülnek a zsidók Párizs elővárosaiból, hiszen mindennapossá váltak a sérelmükre a bevándorló hátterű muszlimok által elkövetett támadások. 2003 és 2018 között 16 francia zsidót öltek meg muszlimok, bizonyítottan antiszemita indítékkal.
Franciaországban a gyűlölet-bűncselekményeken túl, lényegében minden más jogellenes cselekmény száma is növekszik a migrációs hátterűek egyre szignifikánsabb jelenlétével.
A Le Figaro szerint szinte minden téren rosszabb volt a helyzet 2019-ben 2018-hoz képest, és évtizedes rekordok dőltek meg. A testi sértések száma 8, a szexuális erőszakoké 12, az emberöléseké 8,5, a lopásoké 3, a csalásoké 11 százalékkal növekedett.
Sok európai nagyvárosban ünneplik a Hamászt és az általuk elkövetett cselekményeket. Azok az emberek, akik ezt teszik, a saját országukban számíthatnak büntetésre? Van erre valamilyen jogi precedens?
Az, hogy Magyarországon eddig nem láttunk Hamász-zászlókat lengető, terroristákat éltető, horogkeresztet viselő, az izraeli áldozatokon gúnyolódó tömegeket, mint számos nyugati nagyvárosban, az párhuzamba állítható Orbán Viktor azon kijelentésével, amely a migrációval kapcsolatban 2016-ban elvi éllel leszögezte:
nem fogunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát és zsinagógákat gyújtogató antiszemitizmust importálni Magyarországra.
Az arab terroristák mellett tüntető migránsok Izrael londoni nagykövetsége előtt 2023. október 9-én. Forrás: MTI/AP/PA/Jordan Pettitt
Ugyan a véleménynyilvánítás és a szólásszabadság minden működő demokráciában szabadságot élvez, ugyanakkor még egy ilyen, első generációs alapjognak is vannak korlátai, a véleményt nyilvánító nem valósíthat meg közösség elleni uszítást, illetve terrorcselekmény elkövetésére való felbujtást, ráadásul egy tüntetés legtöbbször addig élvez jogvédelmet, amíg megtartja békés jellegét.
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye kimondja, hogy az említett alkotmányos jogok korlátja lehet egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, vagy mások jó hírneve vagy jogai védelme is. A nyilvánvalóan emberi méltóságot durván sértő, öncélú gyalázkodás még a liberálisnak tartott strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt sem áll meg.
A New York-i, berlini szélsőséges radikálisok által szervezett megmozdulásokról szóló fősodratú sajtó általi semleges beszámolók ráadásul egyfajta pszichikai bűnrészességet is takarhatnak, hiszen sokan úgy látják, hogy ezzel csupán megerősítést, buzdítást kapnak a közel-keleti terrorista sejtek és csoportok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
