Leállt a levegőben egy Boeing-gép, egy mezőre próbált leszállni

A Boeing a zivatarban
Vágólapra másolva!
1988-ban a TACA salvadori légitársaság egy járata olyan heves zivatarba került New Orleans közelében, hogy a jégeső és a csapadék mindkét hajtóművet használhatatlanná tette. Egy időre az elektromos rendszer is felmondta a szolgálatot, így vakon, vitorlázva ereszkedtek a borzalmas viharban. Az egyértelmű volt, hogy New Orleansbe nem jutnak el, de a megfelelő kisegítő repülőtér vagy autópálya is túl messze volt. A másodpilóta ekkor észrevett egy hosszú töltést egy öntözőcsatorna mentén. Carlos Dárdano kapitány tökéletes kényszerleszállást hajtott végre a töltés melletti, keskeny, füves sávon. A hajtóművek nélküli leszállásban nemcsak az volt a szenzációs, hogy senki nem sérült meg, de a repülőgép sem. A vihar elmúltával két Boeing-tesztpilóta felszállt vele egy közútról és átrepülték egy közeli repülőtérre, ahol kijavították, majd a légitársaság újra beállította a légiforgalomba.
Vágólapra másolva!

Rutinrepülés

Ezt mondta July Mora utazási ügynök, a TACA légitársaság 110-es járatának egyik utasa a repülés történetének egyik legkalandosabb és leghihetetlenebb útja végén. A kényszerleszállás tökéletesen sikerült, mintha nem viharban, hajtóművek nélkül történt volna.

A TACA légitársaság Boeing 737-300 típusú gépe Forrás: Thomas Williges, Airliners.net

Pedig az utazás a rutinrepülésnek indult. A vadonatúj Boeing 737-300 típusú repülőgépe közbenső, Belize-i leszállással tartott New Orleansba. A 38 utas nem adott sok munkát a légiutas-kísérőknek. A pilótafülkében a légitársaság két rangidős tisztje ült.

A 29 éves Carlos Dárdano kapitány addig 13,400 órát repült, és igazi bozótpilótai tapasztalata is volt, mert régebben kisgépeken légitaxizott a dzsungelbeli települések és a nagyobb városok között. Egy ilyen alkalommal rálőttek a kommunista gerillák és eltalálták az arcán. Dárdano a vérző szeme ellenére felszállt a gépével és visszarepült a bázisára. Itt kiderült, hogy nagyon súlyos a sérülése. Hiába került kórházba,

az orvosok nem tudták megmenteni a szemét, így fél szemmel szerezte meg a nagygépes kereskedelmi pilótaengedélyt.

Carlos Dárdano kapitány Forrás: Quora

Ezen az úton az elsőtiszt Dioniso Lopez volt, aki a maga 12 ezer órájával alig maradt el Dárdanótól. Ráadásul egy harmadik kapitány is volt a pilótafülkében. Arturo Soley oktató feladata a Boeing 737-esen repülő személyzetek ellenőrzése volt. Ezúttal, mivel épp New Orleans-be tartott, viccből az mondta a két kollégájának, hogy beül hozzájuk és nem hivatalos értékelést ír a munkájukról. Hab a tortán, hogy egy negyedik kapitány utasként szintén a fedélzeten volt, ő is bement a társaihoz és sokáig Arturo Soley mögött állt.

A repülés eseménytelen volt egészen addig, amíg meg nem kezdték az ereszkedés a New Orleans-i Louis Armstrong repülőtérre.

Az időjárási radaron látszottak azok a zivatarfelhők, amelyek miatt a pilóták az útvonal módosítását kérték.

A zivatarok ugyanis veszélyesek a repülőgépekre, a heves és változó irányú, a váratlan le- és feláramlások miatt, amelyek akár szerkezeti törést is okozhatnak, ezért az egyetlen biztonság megoldás elkerülni őket. A légiirányító nem tájékoztatta a TACA 110-es személyzetét a zivatarokról, de engedélyt adott az irány módosítására.

Dárdano kapitány a radar alapján úgy döntött, hogy megpróbál a zivatargócok között átrepülni. Ez szabályos eljárás ma is, a pilóta dönthet úgy, hogy az adatok alapján nem kerüli ki teljesen a zivatart, hanem a cellák közötti nyugodtabb területeket kihasználva repül, szinte szlalomozik közöttük.

Az időjárásradaron látszanak a zivatargócok Forrás: Youtube

Dárdano a negyedik kapitányt megkérte, hogy menjen vissza a helyére, az utastérbe. A döntés helyesnek bizonyult, de hogy mennyire, az csak akkor derült ki, amikor a gép nemsokára a zivatarzónát.

A zivatar és a hihetetlen kényszerleszállás

Dárdano megkerülte az első piros foltot a radarképernyőn, csökkentette a sebességet és folytatta az ereszkedést. Ekkor a radaron az egész előttük látható légtér magentaszínűvé, lilává változott.

Dárdano nem tudhatta, de rosszul gondolta. A lila szín azt jelentette, hogy ott is zivatarcellák vannak, de a legrosszabb kategóriájúak, amelyekben nagyon erős, veszélyes mértékű a turbulencia. A TACA 110-es egyenesen belerepült az életveszélyes viharzónába, a négyes szintű zivatarba.

A Boeing a zivatarban Forrás: Youtube

Az utastérben mindenki a halálra készült. A gép olyan nagyokat ütődött a szélviharban, hogy a biztonsági övek véraláfutásokat hagytak az emberek bőrén.

mondta a leszállás után Leo Humphrey tiszteletes a viharról.

Zivatarfelhő Forrás: Santiago Borje, Solent News

A Boeing olyan viharba került, amelynek a lehetőségével nem számoltak a tervezői.

Dárdanónak csak néhány vészhelyzeti műszere maradt,

a tartalék műhorizont, sebesség- és magasságmérő, minden más berendezés elromlott. Tudta, hogy vissza kell térnie az alapokhoz: vízszintesen kell tartania a szárnyakat, tartani a sebességet, különben mindenki meghal a gépen. A kormányokat nehéznek érezte, ebből arra következtetett, hogy lassulnak. Amikor gázt akart adni, akkor jött rá, hogy nincs tolóerő.

Ezzel csak egy gond volt: az ellenőrzőlistában nem szerepelt mindkét hajtómű újraindítása, mert a Boeing-gyárban csak egy hajtómű leállásával számoltak, kettőével nem.

Addig még soha nem fordult elő, hogy egy utasszállító gépen mindkét hajtómű egyszerre felmondta volna a szolgálatot. A középső ülésen levő, nem hivatalos ellenőrzést végző Arturo Sorey kapta a feladatot, hogy valahogy indítsa be a két hajtóművet. A gép ekkor 4800 méteren járt, tehát azonnal szükség volt a tolóerőre.

Dárdano érezte, hogy csak a segédhajtóművel (APU) sikerülhet az újraindítás, a légáramlás segítségével történő indítás nem fog működni. Az APU egy kis gázturbina, amely a gép legvégében van, és ez működteti a fedélzeti berendezéseket, amikor a repülőgép a földön várakozik. Ennek a sivító hangját hallják az utasok, amikor kiszállnak a buszból és odasétálnak a lépcsőhöz.

Soreynek sikerült a művelet, a segédhajtómű beindult, így újra lett áram a pilótafülkében is. A műszerek magukhoz térek, a rádiók újra működni kezdtek, ezért az irányítással is fel tudták végre venni a kapcsolatot. Tájékoztatást kértek a közeli repülőterek időjárásáról, de nem jelentettek vészhelyzetet, mert eközben mindkét hajtómű is újraindult - vagy legalábbis így tűnt a megkönnyebbült pilótáknak.

A három pilóta és a vihar Forrás: Youtube

Ezen a felvételen azt a pillanatot hallják, amikor a személyzet vészhelyzetet jelentett az irányításnak:

A pilóta azt mondja, elvesztették mindkét hajtóművet, csak vitorlázni tudnak, nem jutnak el a repülőtérig és le fognak zuhanni.

Dárdano a pilótaösztönére hagyatkozott és egyenesen folytatta a siklást, amikor a gép kibukkant a felhők közül.

A mező felé fordul a Boeing Forrás: Youtube

Ahogy közeledtek, a másodpilóta felkiáltott, hogy a csatorna melletti, közeli mező olyan, mint egy füves repülőtér. Dárdano arra helyezkedett, és mintha nem is vészhelyzetről lenne szó, a leszálláshoz készült. Kiengedték a futókat, beállították a fékszárnyat, de még mindig túl magasan voltak a füves leszálláshoz, hiszen a kapitány a távolabbi vízre szállásra készült eredetileg.

Ekkor Dárdano azzal a módszerrel fékezte a nagy Boeingot, ahogy a kisgépeken vagy oldalszélben szokták: oldalra fordította és oldalazva süllyedt. Ezt a manővert side slip-nek, oldalazó csúsztatásnak hívják oldalszélben, ha pedig fékezésre használják, forward slip-nek, előrefelé tartó csúsztatásnak.

A mező végén egy kőfal volt, ügyelniük kellett, nehogy nekiütközzenek Forrás: Youtbe

A mező olyan keskeny volt, hogy az elsőtiszt felkiáltott:

A Boeing ugyanis épp hogy elfért a keskeny sávon.

A Boeing 737 a mezőn, az öntözőcsatorna mellett Forrás: Youtube

Nem csak az utasok, hanem a személyzet tagjai is arról beszéltek, hogy mintha nem is kényszerleszállás történt volna. Luis Castilla légi utaskísérő így írta le a landolást:

A gép a rövid és keskeny mezőn Forrás: Twitter

Az evakuációkor az első utas olyan gyorsan akarta elhagyni a fűre szállt Boeingot, hogy meg sem várta, amíg a csúszda felfújódik, hanem azonnal kivetette magát. Az volt a szerencséje, hogy mire leért a talajszintre, a csúszda éppen kinyílt és megtelt levegővel, így nem törte össze magát.

Amikor mindenki épségben elhagyta a mezőn álló gépet, szakadni kezdett az eső, mert odaért a vihar.

A kényszerleszállások történetében először fordult elő, hogy a kapitány az evakuált utasokat és személyzetet visszaparancsolta a fedélzetre, nehogy bőrig ázzanak, vagy valakibe villám csapjon a nyílt mezőn.

Úgyhogy mind a 39 ember visszamászott a Boeingba, és megvárta, amíg a zivatar elvonul. Addigra a mentők is odaértek.

A kapitány és a két pilótatársa úgy beszélgetnek a mezőn, mintha mi sem történt volna Forrás: Twitter

A gépet visszaállították a forgalomba

A kalandos és egyben különleges kényszerleszállás története itt nem ért véget.

Amikor a gyártó szakemberei a helyszínre értek, nemcsak azon döbbentek meg, hogy senki nem sérült meg ebben a különös incidensben, hanem hogy a repülőgép is sértetlen maradt.

Úgy állt a mezőn, mintha egy hangárban parkolna. Amikor megvizsgálták a Boeingot, azt állapították meg, hogy a hajtóműveket és a jégesőben sérült orrát leszámítva tökéletes állapotban van.

A sértetlen Boeing Forrás: Facebook

A mérnökök átvontatták a gépet a NASA egy közeli telephelyére, ahol alkatrészek gyártása folyt. Itt kicserélték mindkét hajtóművet.

Ez után a gyár két berepülőpilótája egy közútról, minimális üzemanyaggal, hogy ne legyen túl nagy a súly, felszállt vele és elrepülték a New Orleans-i repülőtérre, ahol elvégezték a szükséges karbantartást és javításokat.

Végül a Boeing újra forgalomba állt, és egészen 2016-ig szállította az utasokat. Az utolsó gazdája a Southwest légitársaság volt.

A baleseti vizsgáló szakemberek és a mezőn álló utasszállító gép Forrás: Youtube

A baleseti vizsgálók azt állapították meg, hogy a Boeing 737-300 hajtóművei, az amerikai-francia gyártmányú CFM-56 típusú gázturbinák megfeleltek ugyan a teszteken, de a valóságban, ebben az erős viharban sokkal több víz került beléjük, mint amivel a tervezők számoltak. Ezért a Szövetségi Légügyi Hatóság a hajtóművek áttervezését írta elő, hogy sokkal több jeget és vizet legyenek képesek elviselni.

A hős kapitány utasként, a fia mögött, műrepüléskor Forrás: carlosdardanosalvadoreno.blogspot.com

A hős pilóta, akinek az egyik szemét kilőtték a polgárháborúban, ma is repül. A közösségi médiában ezen a platformon lehet megtalálni őt és a fiát, aki szintén pilóta.

A baleset egy rövid összefoglalója:

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!