Meghalt András Ferenc

Halálhírét a Savaria Filmszemlén jelentették be, melynek kezdetek óta zsűritagja volt.

András Ferenc 2024 áprilisában kórházba került, itt halt meg, de ennek körülményei egyelőre nem ismeretesek.

Élete

A Magyar Művészeti Akadémia azt írja, hogy András Ferenc 1942. november 24-én született Budapesten. Gyermekkora, nevelődése a Balaton-felvidékhez, jelesül Sümeg városához köti. Ez a pannon vidék sokszor megjelenik játékfilmjeiben.

Gyerekkora első mozgóképes élményeit Sümegen szerezte. Később, amikor a fővárosba kerülve már önállóan járt moziba, a korabeli magyar filmsikerek (pl. Mágnás Miska, Liliomfi) mellett az olasz neorealizmus alkotásai hatottak rá nagy erővel. Legjelentősebb élménye mégis egy lengyel film: Andrzej Wajda Hamu és gyémánt című remekműve.

András Ferenc a négy gimnáziumi éve alatt több tanintézetben megfordult. Koraérett kamaszként sokat olvasott, és olykor iskola helyett is moziba járt. A modern világirodalom érdekelte, Kafka, Camus, Sartre akkor nálunk felfedezésszámba menő műveit olvasta. Abban az időben, az ötvenes-hatvanas évek fordulóján, a televízió elterjedése előtt a filmművészet az egyedüli vizuális művészeti formaként hatott, mely egy ébredező, erkölcsi és kulturális mintákat kereső ifjú szellemiségét befolyásolhatta. Mivel az érettségi vizsgája nem sikerült, egyetemre nem mehetett, gyári segéd-, majd betanított munkásként helyezkedett el.

Megfordult a fejében, hogy filmszínész legyen. Kiskamaszként jelentkezett gyerekszereplőnek Ranódy László A tettes ismeretlen című filmjébe. Statisztaként szerepelt a Két emelet boldogság című 1960-ban bemutatott vígjátékban. A filmművészet iránti fokozott érdeklődése előbb a televízióba vezette – 1962 és 1966 között dolgozott ott –, majd 1966-ban a filmgyárba került, ahol az I. Stúdióban rendezőasszisztens lett. Forgatott többek között Ranódy László, Fábri Zoltán, Máriássy Félix, Sára Sándor mellett. A felsoroltakon kívül Makk Károly gyakorolt hatást későbbi rendezői pályafutására.

1969-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1973-ban szerzett rendezői diplomát. Bekapcsolódott a Balázs Béla Stúdió munkájába; ott rendezte Dózsa népe című ironikus szemléletű rövidfilmjét. Első egész estét betöltő filmjét (Veri az ördög a feleségét) meglehetősen mostoha körülmények között forgatta, például nem kapott elegendő nyersanyagot, minden centiméternyi celluloiddal takarékoskodnia kellett a stábnak.

A televízióban is sokat forgatott, legsikeresebb ottani produkciója a Végkiárusítás lett.

1977-ben aláírta a Charta 77-et, amelyben magyar értelmiségiek és művészek tiltakoztak a csehszlovákiai diktatúra intézkedései ellen. Emiatt több évig nem forgathatott újabb játékfilmet. A nyolcvanas években egy ideig a MAFILM önálló színésztársulatának vezetője volt. Később a Dialóg Filmstúdiót vezette. 1991-től producerként is lehetett olvasni a nevét játékfilmek főcímén. Amikor a Sára Sándor irányította Duna TV önálló szinkronműhelyt alapított, vezetésével őt bízták meg (1998). Írótársával, Munkácsi Miklóssal elkészítette az első filmje folytatásának szánt Még mindig veri az ördög a feleségét című forgatókönyvet, de a kivitelezésre már nem került sor.

Alkotásaival számos hazai és nemzetközi filmdíjat nyert el. 

András Ferencet a Nemzet Művésze címmel tüntették ki 2021-ben, a Kossuth-díjat 2013-ban vette át.