György László: Egy ország akkor lesz erős, ha a középosztályt szélesíti

A könyv annak a hipotézisnek az igazolását mutatja be, amelynek fő állítása, hogy a középosztály megerősítése a jólét növelését szolgálja. 

- mondta György László, kiemelve, hogy

A politikus könyvszerző szerint a középosztály jelentősége abban rejlik, hogy ez az a réteg, amelynek 

Emellett ez az a réteg, amelyik egy demokráciában olyan versenyt inspirál a politikai erők között, amely a politikai csoportokat arra ösztönzik, hogy a döntéseikkel és az intézkedéseikkel a jólét fenntartható növelését szolgálják. 

- mondta György László, hozzátéve, hogy minden - a modellt használni kívánó országnak - a saját kultúrájára, identitásának történetére, vallási hátterére, gazdaságszerkezetére kell alakítani a könyvben foglalt megoldási mintát ahhoz, hogy az egy másik gazdasági környezetben is eredményesen működjön.

György László az elmúlt időszakban szakmai munkája során kiemelten foglalkozott a munka- és tudásalapúság és a pénzügyi fenntarthatóság dimenziójának fejlődésével. Ő mutatta be nemrégiben az úgynevezett 

A HNI összesen hat - fontos fenntarthatósági szempontot figyelembe vevő - pilléren nyugszik, amelyek a gazdasági fejlettség és növekedés, a pénzügyi fenntarthatóság, a környezeti fenntarthatóság, a munka- és tudásalapú társadalom, a társadalmi fenntarthatóság, valamint - az új fogalomnak számító - demográfiai fenntarthatóság. 

György László könyve ezt veszi alapul a társadalmi szerkezetváltozás bemutatása és az ebből következő gazdasági folyamatok értékelése során, amelyeket példák, meritokratikus társadalmak összehasonlításai és számadatok is alátámasztanak a kötetben. 

Korábban egy konferencián György László arról beszélt, hogy 

Kifejtette, hogy a globális versenyképességi index szerinti rangsorban, sok élen járó ország teljesítménye hosszabb távon nem igazolta azt a helyezést, amit a listán elfoglalt. Emellett a népszerű nemzetközi rangsorolások hibája az is, hogy sok szempontjuk szubjektív, vagy épp nem vesznek figyelembe fenntarthatósági szempontokat.
Magyarország a HNI szerint a munka- és tudásalapúság és a pénzügyi fenntarthatóság dimenziójában fejlődött a legtöbbet a 2010-es évtizedben, de szakértők szerint az előttünk álló időszak egyik legnagyobb fejlődése a környezeti fenntarthatóság területén mehet végbe.