Döbbenetes kutatási eredmény az Európai Unióról

A Szent István Intézet az Európai nézőpontok címmel megrendezett konferenciáján került bemutatásra az Intézet legújabb közvéleménykutatásának eredményei. Ebben - tekintettel a közelgő európai parlamenti választásokra - arra voltak kíváncsiak, miként vélekednek a magyarok az Európai Unió jelenlegi állapotáról. A Nézőpont Intézet közreműködésével, 1000 fős mintán elvégzett reprezentatív kutatásban három kérdést tettek fel a válaszadóknak, akiket nemre, korra, anyagi helyzetre, háztartási összetételre, iskolai végzettségre és lakóhely típusára szűrtek. A kérdések a következők voltak: 

1. Ön mit gondol, az alábbiak közül melyik jellemzi leginkább az Európai Uniót? 

Az Eurobarométer nemrég közzétett közvélemény-kutatásában, amelyet 2024 februárja és márciusa között végeztek az Európai Parlament Közvélemény-figyelő Osztálya megbízásából, arra a kérdésre, hogy az EU-tagság jó dolog-e, a megkérdezett magyarok 59 százaléka válaszolt igennel, és csupán 6 százaléka gondolta azt, hogy Magyarország EU-tagsága rossz dolog. Ha összevetjük a két felmérés adatai, abból kiderül, hogy a magyarok 59 százaléka tarja jó dolognak az EU tagságot, de csak 49% gondolja azt, hogy az EU kompetens szervezet. 

 az Eurobarométer szerint csak 6% gondolja a tagságot rossz dolognak. Ebből a két összevetésből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a magyarok alapvetően jó gondolatnak tartják Európa együttműködését, de a jelenlegihez képest más formában, megreformáltan szeretnék azt látni. Másképpen fogalmazva az EU jó dolog, de jelenleg súlyos kompetenciadeficittel küzd. Érdemes megjegyezni, hogy a demográfiai tényezőket egybevetve, a válaszadók közül a 40-49 éves korosztály az, amelyik leginkább válságban látja Európát: mindössze 3 százalék gondolja, hogy nincs válságban, 89 százalékuk úgy gondolja, hogy igen. Ezzel szemben a budapestiek azok, akik a leginkább bíznak az EU képességeiben: 17 százalék gondolja, hogy nincs válság és tovább 43 százalék, hogy van, de azt kezelni tudják, ami összesen 60 százalék bizalom az EUnak. 

2. Ön mit gondol, Nyugat-Európában mindenki elmondhatja szabadon a véleményét, vagy nem mondhatja el mindenki szabadon a véleményét? 

A szólásszabadság kényes és alapvető fontosságú kérdés, a világnak ezen a részén ez nem magától értetődő dolog, és mi, magyarok korábban érzékeljük, ha ezzel valami gond van, hiszen sokunknak van élő tapasztalata arról, hogy milyen a kettős nyilvánosság, a kettős nevelés, amikor a családok otthonról azzal küldik az iskolába a gyerekeiket, hogy amit ott hallanak, az nem az igazság. E kérdéssel arra voltak kíváncsiak, hogy a magyarok miként érzékelik a véleménynyilvánítás szabadságának meglétét vagy hiányát Nyugat-Európában. Az eredmény önmagáért beszél: 

 Az EU tagságunknak is köszönhetően sok magyar fiatal járhat külföldi egyetemekre. Tőlük nagyon sok olyan beszámolót hallani, hogy a nyugati egyetemeken bizonyos politikai és kulturális vélemények elsőbbséget élveznek más véleményekkel szemben és a keresztény-konzervatív meggyőződésű magyar diákok egy idő után jobbnak látják, ha véleményüket megtartják magunknak, hogy ezzel elkerüljék a negatív következményeket. Életbe lép tehát az öncenzúra, amiről sokunknak van még keserű személyes tapasztalata. 

3. Ön mit gondol, elsősorban miért születik egyre kevesebb gyermek Európában? 

A harmadik kérdés az európai demográfiai télre vonatkozott, arra voltak kíváncsiak, hogy a válaszadók milyen fő indokot látnak a megcsappant gyermekvállalási kedv mögött Európában. 

Érdemes megnézni, hogy maguk a fiatalok, akik az élet továbbadásának az öröme és feladata hárul, hogyan gondolják ezt. A 18-29 éves korosztály 41%-a gondolja így, ami 7 százalékponttal magasabb az átlagnál is. A háború, a klímakatasztrófa rémképe, a világjárványokkal való fenyegetődzés mind arra készteti a fiatalokat, hogy ne vállaljanak gyermeket. Minden demográfiai tényezőt egybe véve a világ békés jövőjében, ahová érdemes gyermeket szülni, legkevésbé a 60-69 éves korosztály bízik, 47% mondta, hogy a veszélyek miatt születik kevesebb gyerek, a második legszkeptikusabb csoport pedig a már említett fiatalok. 

A gyermekvállalás elmaradásában az anyagi kérdés a legnagyobb súllyal a 30-39 éves korosztálynál esik latba, 48%-uk gondolja azt, hogy emiatt nem vállalnak gyereket Európában. Ugyancsak érdekes, hogy minden demográfiai tényezőt egybevéve leginkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők gondolják úgy, hogy a párok kényelmessége – azaz hedonizmusa, önzősége – az, ami miatt kevesebb a gyermek Európában, 32%-uk gondolkodott így. A megkérdezettek mindössze 2% gondolja a demográfiai hanyatlást pártalálási nehézségek következményének. 

Ahogy korábban megírtuk az európai emberek véleménye nem egyezik az EU háborúpárti vezetőinek véleményével. Amikor beléptünk 2004-ben az Európai Unióba, nem arról volt szó, hogy migránsokat fognak beengedni a kontinensre, vagy elítélik azt, aki azt mondja, hogy a család férfiből, nőből meg gyerekből áll. Az Európai Unió himnuszát elátkozottnak tartották és itt vannak a bizonyítékok: Soros György brüsszeli lobbistái is készülnek az uniós választásokra.