Plakát hirdeti az egyik budapesti bevásárlóközpont bejáratán, hogy járványhelyzet miatt többek között a maszk viselete kötelező.
Ami szemmel látható és hallható, hogy a látszatra ügyelnek: több monitoron is olvasható a maszkra való figyelmeztetés, és rendszeresen be is mondják, nem csak magyarul, angolul is.
Rendkívül fontos viszont, mint tudjuk, a folyamatos kézfertőtlenítés. Már ha lenne elegendő fertőtlenítő-készülék vagy flakon.
Az épületben hosszas, nagyon hosszas keresgélés után bukkanunk rá, no nem a kézfertőtlenítőre, hanem az információs pontra. Ott azt a választ kapjuk, hogy
hát ott van az oszlop mögött, nem látja?
Nem, de végül megtaláltuk. A nem túl higiénikus automata körül nagy pocsolyát látunk. Nem takarították fel a kiömlott fertőtlenítőszert.
Ilyen előzmények után megyünk be az üzletekbe. Először egy holland székhelyű, szinte az egész világon jelen lévő nagy élelmiszerüzletbe.
Az eladó kérdésünkre büszkén mondta, hogy
kézfertőtlenítő természetesen van, a 3. sorban.
Amikor felvetjük, hogy nem venni akarunk, hanem most szeretnénk használni egy kicsit, hogy tiszta legyen a kezünk, azt a választ kapjuk, hogy „ja, úgy nincs".
Sebaj, majd a következő üzletben. Egy cipőáruházba, egy német céghez lépünk be. Itt
van kézfertőtlenítő. Igaz, egy kézzel nyomható flakonban. Olyanban, amilyenből locsolni szokták a virágokat.
És úgy tűnik, ez a cipőboltokban bevett szokás, ezzel szinte teljesen megegyező flakont találunk egy másik, osztrák óriáscégnél.
Két eladó van bent, mindkettőn maszk, mind a kettőjükön rosszul. Az egyik nő teljes orra kint van, a másik gyakorlatilag sálként viseli, a fülére csatolva a tartógumit.
Sz***ul érint minket ez a rohadt maszk
- mondja utóbbi.
Mielőtt belépnék a szomszéd üzletbe, a bejáraton a nagy plakátot látjuk: a maszk használata kötelező.
Végre, gondoljuk, bár az előbbiek után vannak kétségeink a helyes viselésről. Nem alaptalanul, ugyanis az eladón egyáltalán nincs maszk. Miután rajtunk (és más vevőkön is) van, némi hezitálás után ő is kivesz egyet a pultból és felteszi.
A plázában két üzlete is van egy svéd divatcégnek, amely elsősorban ruhákat árul. Mind a kettő hatalmas üzlet, és mind a kettőben van kézfertőtlenítő, méghozzá automata, elég alátartani a kezünket.
A hatalmas üzletekben azonban csak egyet-egyet találtunk.
Tehát, ha mondjuk valaki a gyerekének akar ruhát venni, és azt átválogatja – hiszen nyilván kicsi annak az esélye, hogy elsőre a jó méretű, jó anyagú, megfelelő színű akadjon a kezébe –, akkor vagy visszamegy a bejárathoz, és fertőtleníti a kezét, vagy keresgél tovább. Azzal a kézzel, amellyel hozzányúlt több olyan ruhához, amelyet előtte több tucat ember fogott meg.
De megnéztünk egy másik budapesti plázát, és ott sem jobb a helyzet. A nagy ruhahálózat boltjában üres a kézfertőtlenítő. Az egyik eladó szerint hetek óta.
Egyébként, ha a plázát a parkolón keresztül közelítjük meg, akkor elkerülhetetlen, hogy megfogjuk a kilincset, az ajtó nem automata. Azt pedig előttünk percek alatt több száz ember fogta meg. Kézfertőtlenítő pedig sehol. Távozásnál ugyanez igaz, plusz még ott van a parkolás, az automatán gombokat kell nyomni. Kézfertőtlenítő itt sincs.