Ez a festői falucska volt egykor Nagy-Magyarország legészakibb települése
Zubrzyca Górna, az egykori Felsőbölényes
Fotó: Shutterstock/Jan Orlowski
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Vannak olyan területek, amelyek a történelem sodrában határmódosítások révén egy országtól valamely másikhoz kerülnek. Erre kínál példát egy festői lengyel falucska is, amely egykoron Nagy-Magyarország legészakibb települése volt.
Érdekes története van egy kis lengyel falunak, amely meglehetősen sokáig tartozott Magyarországhoz. Ennek hátterében az áll, hogy Lengyelországot korábban a nagyhatalmak háromszor is felosztották egymás között, így az ország megszűnt létezni. Az egykori jelentős hatalmat először 1772-ben osztották fel egymás között Poroszország, Ausztria és Oroszország. Majd 1793-ban és 1795-ben újra felosztották a nagyhatalmak.
Ennek következtében sok területe kapott új nevet is.
Ilyen Zubrzyca Górna is, az a kis lengyel falu, amelynek lakossága ma 3000 fő. A 11. századtól tartozott Lengyelországhoz, lakossága 90 százalékban lengyel volt, a lakosság második legnagyobb hányada pedig szlovák.
Ám arról is híres, hogy az egykori Nagy-Magyarország legészakibb települése volt még korábban.
Az Árvai-Beszkidek mérsékelt lejtőin fekszik, a 957-es út mentén, Jablonkától 10 kilométerre északnyugatra.
A Thurzó család engedélyével annak idején a Moniak család gyolcsot készítő műhelyeket és malmokat épített ide. Mateusz Moniak a vidék fellendítéséért 1674-ben nemesi rangot is kapott, és az egykori Moniak-kúria területén épült fel az Árvai Néprajzi Park, ahol a környék népi építészeti alkotásai láthatók.
A 20. század elején nevét Felsőbölényesre magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak, mert az első világháború után az újjáalakuló Lengyelország része lett. A trianoni diktátumig egyébként Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.
Egyike azon 14 lengyel felső-árvai falunak, amely Trianon után Lengyelországhoz került, a belgiumi Spában tartott diplomáciai konferencia után - emeli ki a Promotions.hu.
Érdekesség az is, hogy a falu 1939 és 1945 között a Szlovák Köztársaság részévé vált, ekkor Vyšná Zubrica volt a neve. A mai Kis-lengyelországi vajdaságban található település lakosai közül napjainkban 10 és 20 százalék közötti hányada vallja magát szlováknak.
Ez a terület ma tehát az egyetlen olyan rész, amely Nagy-Magyarországból egy olyan ország része lett, amely ma nem határos Magyarországgal.
Tehát többször is gazdát cserélt az évszázadok alatt, a jelenleg is fennálló határokat végül Párizsban húzták meg a második világháború után.
origo.hu
Óriási viharok lesznek Magyarországon - mutatjuk, mikor
origo.hu
Megérkeztek az első képek a verőcei halálcsónakról
life.hu
Meghan Markle-t lelepezték: ezért takargatja hosszú ruhákkal a lábát
hirtv.hu
„Én csak egy kávét kérek” - Kósa Lajos a Magyar Péter-jelenségről + videó
ripost.hu
Ekkorra időzítsd a nyári szabid! Mutatjuk a kánikulai időszakokat
mandiner.hu
A Magyar Péter Színház bemutatja: Pünkösd
origo.hu
Lecsapott a vihar Magyarországra: apokalipszisszerű villámlások és óriási eső - videó
nemzetisport.hu
Megdőlt a rekord: a Ferencváros sorozatban a 16. derbit is megnyerte!
origo.hu
Óriási siker volt itthon is a német A klinika - így néznek ki a szereplők 35 évvel később
origo.hu
Újabb megdöbbentő részletek derültek ki a verőcei halálos hajóbalesetről - videó
origo.hu
Megrázó képeken a Verőcénél történt halálos hajóbaleset
origo.hu
